K�zgazdas�gi Szemle, XLII. �vf., 1995. 9. sz. (871-881. o.)

CSILLIK P�TER

Csillik P�ter az �llami Bankfel�gyelet f�oszt�lyvezet�je.

Hipot�zisek a k�n�lat, a kereslet, a foly� fizet�si m�rleg �s az infl�ci�gyorsul�s meghat�roz�ir�l

Elemz�s�nk sok tekintetben igen elnagyolt lesz, v�gs� c�lunk, hogy el�k�sz�ts�k egy p�nz n�lk�li p�nzelm�let sz�m�ra a talajt, mivel �gy v�lem, hogy a p�nzelm�let �ltal felvetett fontos k�rd�sek szinte mindegyike k�nnyebben �s pontosabban megv�laszolhat� a p�nz fogalm�nak bekapcsol�sa n�lk�l, mint azzal egy�tt. Rem�nyem szerint a p�nzzel (p�nzmennyis�ggel) kapcsolatos kutat�sok el�bb­ut�bb a numizmat�k kutat�si ter�let�v� v�lnak, �s nem zavarj�k tov�bb a p�nzelm�let k�rd�seinek oly izgalmas mez�it.

(Pontos�tva az elmondottakat, nem �gy gondolom, hogy a p�nzgazdas�gban nincs p�nz - magam is l�ttam m�r p�nzt, h�nap elej�n gyakrabban, h�nap v�g�n ritk�bban -, mind�ssze �gy v�lem, hogy a p�nzelm�let l�nyeges k�rd�sei �ltal�ban k�nnyebben megv�laszolhat�k a p�nzmennyis�g explicit szerepeltet�se n�lk�l, mint azzal egy�tt. A cikk 23 k�plete k�z�l csak egyben szerepel explicite a p�nzmennyis�g, a t�bbib�l n�mi f�rads�ggal kiirtottam ezt a modellelemet. Nem l�tom akad�ly�t, hogy valaki vissza�rja azokat, csak nem hinn�m, hogy t�l sok �rtelme lenne.)

Val�j�ban a fenti kijelent�s nem �j, amikor a jegybank tev�kenys�g�t arra korl�tozza, hogy piaci ad�sv�telek mellett szab�lyozza a gazdas�got, �s lehet�v� teszi, hogy adott kamatl�b mellett tetsz�leges m�rt�k� refinansz�roz�si lehet�s�gben r�szes�ljenek a bankok, akkor a gyakorlatot tekintve a p�nz m�r kiiktat�dott a monet�ris politika l�nyeges eszk�zei k�z�l, a k�l�nf�le p�nzaggreg�tumok megfigyel�s�t ink�bb csak a hagyom�nyok miatt folytatj�k, de a k�zvetlen�l meghat�rozott kamatl�bak minden fontos v�ltoz� - fizet�si m�rleg, �rv�ltoz�s, j�vedelem, fogyaszt�s, beruh�z�s - �rt�k�t befoly�solj�k, t�bb�­kev�sb� f�ggetlen�l att�l, mik�nt alakultak a p�nzaggreg�tumok �s a p�nz forg�si sebess�ge. Kicsit m�s a helyzet, amikor mennyis�gi kv�t�kat alkalmaznak az egyens�lyin�l alacsonyabb kamatl�bakkal, vagy a k�telez� tartal�kol�ssal bonyol�tj�k a helyzetet. Ekkor a mesters�ges akad�lyok �s a refinansz�roz�si kamatl�b egy�tt hat�rozza meg az �rv�nyes kamatl�bat, de ezt c�lszer� komplik�l� eszk�znek, ad�f�l�nek tekinteni, olyannak, aminek a kedv��rt nem indokolt a barb�r p�nzt a p�nzelm�let exkluz�v vil�g�ba beengedni.

A modell�p�t�s hagyom�nyos neh�zs�geivel kell megbirk�znunk, mivel egy kell�en �sszetett modell csak egy primit�v v�ltozat fel�lt�ztet�s�vel �rhet� el, de a primit�v v�ltozatnak is valamelyest hihet�nek kell lennie. Els�k�nt �gy egy egyens�lyi, nem n�vekv�, nem elad�sodott, teljesen nyitott gazdas�gb�l indulunk ki, meghat�rozzuk az egyens�lyi kamatl�bat, a megtakar�t�si r�t�t, a beruh�z�st, majd a nem egyens�lyi v�ltozatokat: a ny�lt, fizet�sim�rleg­hi�nyos gazdas�gokat, a z�rt, inflat�rikus gazdas�gokat, a f�lig nyitott gazdas�gokat elemezz�k, r�szletesebben megvizsg�ljuk a n�veked�sserkent�s lehet�s�geit is. Majd k�zel�tve a realit�sokhoz, az elad�sodott �llam� gazdas�gokat elemezz�k t�bb nekifut�sban. Ezt k�vet�en t�r�nk �t a hosszabb t�v� elemz�sre, �s javaslatot tesz�nk arra, hogy milyen gy�gyszert milyen betegnek hasznos beadni. Orvosi anal�gi�val �lve: a fut�s ugyan nagyon hasznos az eg�szs�g meg�v�s�ra, de k�zvetlen�l infarktus ut�n aligha megfelel� ter�pia. Nem c�lszer� olyan gazdas�got �l�nk�teni, ahol a fenntarthat� n�veked�s �ltal�nos felt�telei nem adottak. Ott csak e felt�telek megteremt�se lehet a k�zvetlen c�l.

A tanulm�ny m�faja nem teljesen homog�n. Gyakran matematikai­k�zgazdas�gi megfontol�sokat alkalmaz, de a legegyszer�bb logaritmikus egyenleteken, elemi deriv�l�si szab�lyok ismeret�n t�l nem k�vetel semmif�le ilyen t�rgy� el�k�pzetts�get az olvas�t�l. Van egyf�le idegenked�s a jelenleg fut� divatos iskol�k tanait�l, de a kritika ritk�n v�lik explicitt�. Nem haszn�lok statisztikai bizony�t�st, mivel �gy v�lem, az csak egy k�s�bbi st�diumban v�lik majd fontoss�, ha elfogadott� lesz, hogy val�s�gosan e k�rd�sekr�l folyik a vita, �s a haszn�lt fogalmak megfelelnek az elemz�s�hez.

A hosszabb t�v� elemz�s m�sf�le megk�zel�t�st k�v�n, itt a k�zgazdas�gtan a szociol�gia n�lk�l szinte mozg�sk�ptelen. A gazdas�gi n�veked�s t�rsadalmi be�gyazotts�ga a meghat�roz� elem, �s itt a kor�bbi absztrakt t�rgyal�si m�dot fel kell adnunk, a hazai tapasztalatok alapj�n kell a k�rd�sekr�l sz�lni. V�g�l aktu�lis p�nzpolitikai k�rd�sek is sz�ks�gk�pp sz�ba ker�lnek, amelyekben implicit m�don az elm�lt �vek hazai p�nzpolitikai gyakorlat�nak kritikai elemz�se is szerepel.

A cikk meg�r�s�hoz jelent�sebb irodalmat tekintettem �t, ami azonban szinte mindig hivatkozatlan marad. Ennek oka az, hogy ha ny�ltan sz�lln�k vit�ba valamely iskol�val, akkor el�sz�r annak t�teles ismertet�s�re kellene sort ker�teni, ami viszont rem�nytelen�l bonyol�tan� a dolgot. P�ldak�nt m�gis megnevezek egy t�m�t, a makro�kon�miai r�vid t�v� n�veked�s k�rd�s�t. Nyitott gazdas�g eset�n a keynesi kereslet�l�nk�t� ter�pia semmitmond�, mivel a t�lkereslet miatt esetlegesen bek�vetkez� �remelked�sek mellett a k�lf�ldi term�kek versenyel�nye megfosztja a hazai termel�ket att�l, hogy kihaszn�lj�k a t�bbletkeresleti el�ny�ket, �gy a k�n�lat nem lehet kereslet �ltal meghat�rozott. (K�ldor ezt b�vebben elemzi Nagy­Britannia h�bor� ut�ni t�rt�nete alapj�n.) Nem szerencs�s a neoklasszikus megk�zel�t�s sem, mivel ott a t�ke �s a munka szerepel magyar�z� v�ltoz�k�nt, holott �pp azt kellene megmagyar�zni, hogy mi�rt pont annyi t�k�t �s munk�t alkalmaztak, �s nem azt, ha ennyit alkalmaznak, akkor mennyi lesz a term�k. A dolgozatban azut�n megpr�b�lom a profitmaximaliz�ci�s elj�r�st alkalmazni azzal a makrogazdas�gi k�zhellyel kombin�lva, hogy termel�sb�v�l�s eset�n a munkav�llal�k poz�ci�ja a b�rt�rgyal�sokon er�s�dik.

C�lszer�tlen lenne e vita el�zetes bemutat�sa, mag�b�l a f�sz�vegb�l kell kider�lnie �ll�t�saimnak, melyek az empirikus bizony�t�kok bemutat�s�nak hi�ny�ban j� esetben is csak logikus �ll�t�sgy�jtem�nynek, azaz hipot�ziseknek min�s�lhetnek.

Az el nem ad�sodott �llam� gazdas�gok elemz�se

A fizet�si m�rleg egyenlege

A teljesen ny�lt gazdas�gok elemz�sekor eltekinthet�nk a vil�gpiaci �rt�l elt�r� belf�ldi �rak k�rd�s�t�l, mivel ha magasabb lenne a belf�ldi termel�ssel el��ll�tott term�k �ra, akkor az olcs� importterm�kek azonnal kiszor�tan�k a hazaiakat. A hazai c�l� termel�s (Y- X) - vagyis �ssztermel�s (Y) cs�kkentve az exportc�l� termel�ssel (X) - egyens�ly eset�n megegyezik a hazai term�kek ir�nti kereslettel (G+ C+ I- M) - vagyis a k�lts�gvet�si kiad�sok (G), a fogyaszt�s (C) �s a beruh�z�s (I) komponensekb�l �sszetev�d� �sszkereslet cs�kkentve az importterm�kek (M) ir�nti kereslettel -, amib�l a foly� fizet�si (pontosabban a kereskedelmi) m�rleg hi�ny�nak egyenlete a k�vetkez�:

M-X=G+C+I-Y.

(1)

A feladat a keresleti �sszetev�k meghat�roz�sa a j�vedelem f�ggv�ny�ben. (Felt�telezz�k, hogy a jegybank k�pes megszabni a kamatl�b m�rt�k�t, m�g a fisk�lis politika az ad�kulcsok �s a k�lts�gvet�si kiad�sok meghat�roz�s��rt felel�s.)

Ismert, hogy a fogyaszt�s (C) a j�vedelem (Y), az ad�kulcsok (t), a b�rh�nyad (w) �s a kamatl�bak (r) m�rt�k�t�l f�gg, �s a k�vetkez� bekezd�sben levezetettek �rtelm�ben:

C = w Y(1- t)(1- r),

(2)

m�g hasonl� logik�t k�vetve a beruh�z�sok (I) alakul�sa:

I=(1-w)Y(1-t)(1-r)

(3)

lesz, tov�bb� azt is felt�telezz�k, hogy a k�lts�gvet�si kiad�sok (G) a j�vedelem f�ggv�ny�ben alakulnak: G = gY, amib�l k�vetkez�en a j�vedelemar�nyos fizet�sim�rleg­hi�ny egyenlete:

m - x = d - r + tr,

(4)

ahol g-t = d a k�lts�gvet�si hi�ny/j�vedelem; a kisbet�k a hasonl� nagybet�s jel�l�sek j�vedelemar�nyos r�sz�t jel�lik.

A megtakar�t�s

A megtakar�t�s egyenlete v�ltozatlan j�vedelemszint �s v�ltoz� kamatl�bak eset�n egyszer�, ha a cs�kken� hat�rhasznok elm�let�vel �sszhangban felt�telezz�k, hogy a fogyaszt�sra k�lt�tt j�vedelemelem L �sszhaszna logL. Ez esetben a b�zis�vben L₁ j�vedelemb�l r pozit�v kamatl�b mellett csak L₀­�t k�ltenek javak v�s�rl�s�ra, �s (L₁ -L₀)­�t megtakar�tanak, ami �ltal a b�zis�vi �sszhaszon (logL₁-log L₀)-lal m�rs�kl�dik, a t�rgy�vben viszont kamattal b�v�lten n�, vagyis ekkor a t�rgy�vi fogyaszt�sihaszon­n�vekm�ny megegyezik a b�zis�vi haszonm�rs�kl�d�ssel, azaz k�pletekkel kifejezve:

(log L2 -log L1) = (log L1 - log L0)

(5)

Meghat�rozhatjuk az egyens�lyi kamatl�bat is, mivel egyens�ly eset�n a j�vedelem �s az �sszkereslet megegyezik, �gy Y= C+ I+ G, tov�bb� tudjuk, hogy G+ C+ I= Y(1 + d)(1- r), �s �gy

r = d/(1 + d).

(7)

Az infl�ci� gyorsul�sa

Ha a gazdas�g teljesen z�rt, akkor az infl�ci� gyorsul�sa (p) a kereslet �s k�n�lat h�nyados�t�l f�gg. Ha az indul� helyzetben nem volt infl�ci�, akkor az �remelked�s �s az infl�ci� gyorsul�sa sz�ks�gk�pp azonos m�rt�k�, teh�t 1 + p = (G + C + I)/ Y, amib�l

p = d - r+ tr.

(8)

Ezzel szemben, ha m�r kor�bban is infl�ci�s p�ly�n haladt a gazdas�g, akkor most p­vel gyorsult az infl�ci�. K�pletszer�en: ha C+ I+ G foly� �ras �rt�ke d-r+ tr= 0 mellett (1 + )­szerese a re�lj�vedelemnek (Y­nak), akkor az �j �rszint d-r+ tr mellett (1 + )(1 + d - r + tr) lesz, azaz p = d - r + tr az infl�ci� gyorsul�s�t jel�li.

M�g egyszer, kicsit �ltal�nosabban: mivel nyitott gazdas�gban a j�vedelemar�nyos foly� fizet�sim�rleg­hi�ny egyenlete m-x= (G+ C+ I- Y)/ Y, �s z�rt gazdas�gban az infl�ci�gyorsul�si �rt�k p = (G + C+ I)/ Y-1, ebb�l k�vetkez�en

m-x=p,

(9)

Mivel a k�t sz�ls� esetet, a teljesen ny�lt �s a teljesen z�rt gazdas�got megvizsg�ltuk, �s meg�llap�tottuk, hogy adott j�vedelemar�nyos k�lts�gvet�si kiad�s, bev�tel, hi�ny �s re�lkamatl�b mellett a teljesen ny�lt gazdas�g j�vedelemar�nyos foly� fizet�sim�rleg­hi�ny�nak m�rt�ke megegyezik a z�rt gazdas�gbeli infl�ci�gyorsul�si m�rt�kkel, vagyis p = m - x, �gy kombin�ci�jukr�l elmondhatjuk, hogy adott g, t �s r alkalmaz�sa eset�n az �rsz�nvonal­n�veked�s gyorsul�sa �s a fizet�sim�rleg­hi�ny �sszege �lland� lesz, azaz b�rmely gazdas�gban

d-r+tr=p+m-x

(11)

Nem sz�ltunk k�t l�nyeges k�rd�sr�l: milyen hat�sa van az ad�kulcsok emel�s�nek, �s milyen hat�sa van a hat�s�gi �remel�seknek? Az ad�kulcsok emel�s�nek elemz�sekor az ismert g - t - r + tr = m - x + p k�pletb�l indulhatunk ki, vagyis t emel�se t(1- r)­rel m�rs�kli az egyens�lytalans�gi nyom�st, azaz a fizet�si m�rleg �s az infl�ci�gyorsul�s �sszeg�re f�kez�leg hat. Tegy�k fel, hogy minden ad� forgalmi ad�, �gy az importterm�keket is �rinti az ad�emel�s, vagyis a hat�s az, mintha re�lle�rt�kelt�k volna a belf�ldi valut�t, vagyis minden term�k �ra megemelkedik, mik�zben a fizet�si m�rleg hi�nya (re�lsemleges �rfolyam­politika eset�n) javul.

M�sik k�rd�s�nk egyes, a k�lkereskedelmi forgalomba nem ker�l� javak hat�s�gi �r�ra vonatkozik: mi t�rt�nik, ha felemelik p�ld�ul az energia �r�t? Mivel hat�s�gi �rat a term�szetes monop�liumok eset�n alkalmaznak, �gy nem is mer�l fel a helyettes�t�s k�rd�se, tov�bb� ha a nomin�lb�reket lefel� rugalmatlannak tekintj�k, akkor ez az �remel�s infl�ci�gyors�t� hat�s� lesz. �gy ugyanarra a k�vetkeztet�sre kell jussunk, mint az ad�kulcsemel�s elemz�sekor, vagyis ha p valamely komponens�t emelj�k, akkor az megfelel� r�szar�nyokon kereszt�l p­t emeli, ebb�l k�vetkez�en (re�lsemleges �rfolyam­politika eset�n) m - x m�rs�kl�dni fog. Ha sz�ks�ges hat�s�gi �remel�st elhalasztan�nk, akkor ez a k�lts�gvet�si kiad�sokat n�veln�, amely re�lsemleges/re�lfel�rt�kel� politika eset�n fizet�sim�rleg­hi�nyban nyilv�nulna meg.

A k�n�lat

A j�vedelem emel�se �rdek�ben k�s�rletezik a gazdas�gvezet�s a k�lts�gvet�si hi�ny �s az egyens�lyin�l kisebb kamatl�bak alkalmaz�s�val, �gy a j�vedelem meghat�roz�s�t kell elv�gezn�nk profitt�meget maxim�l� v�llalkoz�sok eset�n. Mivel a profitt�meg (Z) a termel�s szintj�t�l (Y), a kamatl�bakt�l (r), a t�ke/termel�s h�nyadost�l (k), az ad�kulcst�l (t) �s a b�rh�nyadt�l (w) f�gg, �gy

Z= Y(1-kr- t- w)

(12)

Ha a (14) egyenletet kicsit �talak�tjuk �gy, hogy a b�rkapcsolt ad�kat (j) alkalmazzuk, amelyet r�szben a munkav�llal�k �s r�szben a munk�ltat�k fizetnek, akkor profitf�ggv�ny�nk alakja �talakul Z = Y[1- kr - (1 +j) w] �s w = q + u[(Y- Y₀)/ Y₀] form�j�v�, amelyet megoldva nyerj�k, hogy

y = (1- kr)/[2u(1 + j)] - (u + q)/2u.

(15)

Az elad�sodott �llam� gazdas�gok elemz�se

Az egyens�lyi kamatl�b �llamad�ss�g eset�n

Mint a bevezet�ben is eml�tett�k, a k�lts�gvet�si hi�ny meghat�roz�sakor r�gz�teni kell, hogy csak foly� hi�nyr�l (d) vagy pedig a kor�bbr�l felhalmozott, jegybankon k�v�li belf�ldi �llampap�r­�llom�ny ad�ss�gszolg�lat�r�l, kamatfizet�seir�l is sz� van.

Tegy�k fel, hogy az �llampap�r­�llom�ny (A) konzolokban testes�l meg, �gy azoknak lej�rata nincs: �r�sunkban ez�rt csak a kamatfizet�ssel kell foglalkozzunk.

Legyen most a teljes j�vedelem (H) a foly� j�vedelem �s az �llampap�rok kamatj�vedelm�nek �sszege, azaz H= Y+ Ar. A k�lts�gvet�s kiad�sai most

G + Ar = H(g+ ar),

(16)

A fizet�si m�rleg egyenlege

Teljesen nyitott gazdas�g eset�n a foly� fizet�si m�rleg egyenlete Az infl�ci� gyorsul�sa c�m� pontban le�rtakhoz k�pest v�ltozik, mivel a j�vedelemar�nyos foly� fizet�si m�rleg hi�nya

H(g+ar+1-t-r+tr)-H)/H,

(18)

Az infl�ci�gyorsul�s

A z�rt gazdas�gbeli infl�ci�gyorsul�s m�rt�ke is v�ltozik H(g + ar + 1- t - r + tr)/ H-1 alapj�n

p = d - r + (a + t)r

(20)

A k�n�lat

A k�n�lati elemz�st is meg kellene ism�teln�nk, mivel ugyan a foly� j�vedelemv�ltoz�shoz strukt�r�j�t tekintve nincs mit hozz�tenn�nk, azt viszont alaposan meg kell vizsg�lnunk, hogy ha magasabb kamatl�bak eset�n munka n�lk�l is jelent�s j�vedelemhez lehet jutni az �llampap�rok kamataib�l, akkor ez mik�nt m�dos�thatja w­t [azaz w =f(Y) helyett w =f(Y,ar) f�ggv�ny ker�l bonck�s al�], tov�bb� figyelembe kell venni azt is, hogy a v�llalkoz�k kev�sb� �rzik a kamatemel�s terh�t, mivel a megl�v� �llampap�rjaikb�l sz�rmaz� kamatbev�tel azt n�mileg kompenz�lja. Val�sz�n�nek t�nik mindez�rt az, hogy az egys�gprofit (1 - kr - t - w) k�plete

[1-(k-a)r-t-w(1-a)]

(21)

Az elad�sod�s dinamik�ja

Meg kell azonban vizsg�lnunk az elad�sod�s dinamik�j�t a klasszikusnak sz�m�t� Haliasson-Tobin­modell seg�ts�g�vel, z�rt gazdas�got felt�telezve. A j�vedelemar�nyos �llamad�ss�g­n�vekm�ny (v₁-v₀)= az els�dleges deficit (d) + a j�vedelemn�veked�si �temmel (y) cs�kkentett re�lkamat (r) �s a b�zis�vi elad�sodotts�g (v₀) szorzata - a j�vedelemar�nyos b�zisp�nz (h) �s a nomin�l(re�l + infl�ci�)kamatl�b szorzata (r + p), azaz k�pletben:

v1-v0=d+(r-y)v0-(r+p)h

(22)

Kor�bbi jel�l�seinkkel �sszhangban a₁=a, �gy �sszess�g�ben azt mondhatjuk, hogy az elad�sodott z�rt gazdas�g eset�n h�rom c�l�rt�ket: a j�vedelemn�vekm�nyt (y), az infl�ci�gyorsul�st (p) �s a kamatoz� elad�sodotts�got (a) tudunk h�rom szab�lyoz� v�ltoz�val befoly�solni, amelyek az els�dleges k�lts�gvet�si kiad�s (g), az ad�kulcs (t) �s a re�lkamatl�b (r). Nyitott gazdas�g eset�n m�g egy eredm�nyv�ltoz�t kell meghat�rozni: a foly� fizet�sim�rleg­hi�nyt (m - x), mik�zben a szab�lyoz�si v�ltoz�k k�r�t b�v�ti a re�lle�rt�kel�s (e) m�rt�ke. �gy az eredm�nyv�ltoz�k sz�ma �s a c�lv�ltoz�k sz�ma is n�gy.

A z�rt gazdas�gra kidolgozott Haliasson-Tobin­k�plet �gy terjeszthet� ki egyszer�en a nyitott gazdas�gra, ha felt�telezz�k, hogy a teljes �llamad�ss�g­�llom�ny nemcsak a kamatoz� belf�ldi �rt�kpap�rokban �s b�zisp�nzben, hanem k�lf�ldi ad�ss�gban (f) is megtestes�l (v = a + h +f). Az ebb�l sz�rmaz� k�vetkeztet�sek rendk�v�l szerte�gaz�ak, az �rdemi algebrai sz�m�t�s elv�gz�se mindaddig nem indokolt, am�g a k�n�lati oldalon nem siker�l egy�rtelm�en meghat�rozni az �sszef�gg�seket. Az �sszef�gg�sek ir�nya azonban �gy is egy�rtelm�, most a belf�ldi �llampap�rban t�rt�n� elad�sod�st nemcsak az infl�ci� m�rs�kelheti, hanem a k�lf�ldi elad�sod�s is.

M�g egy kock�zati elem

Fejteget�seink lez�r�sak�ppen n�h�ny egyszer� dolgot meg kell m�g eml�ten�nk. A n�veked�si �tem k�pletein�l nem ismertett�k, hogy a magas infl�ci�nak t�bbek k�z�tt j�vedelemm�rs�kl� hat�sa van, mivel a megemelked� �rak egy�ttal az �rak sz�r�d�s�nak n�veked�s�t is jelentik, azaz a v�llalkoz� kock�zata megn�, mivel nem lehet bizonyos benne, hogy a k�szterm�kek �rdinamik�ja nem marad el a nyersanyagok �rdinamik�j�t�l. �gy a re�l�rt�kekben gondolkod� k�pletek - helytelen�l - egy fontos kock�zati elemt�l eltekintenek.

A hossz� t�v� n�veked�s meghat�roz�ir�l

Hasonl�an fontos k�rd�s, hogy dolgozatunk csak r�vid t�v� k�rd�sek elemz�s�t t�zte ki c�lj�ul, hossz� t�von m�s �sszef�gg�sek hat�rozz�k meg a n�veked�s �tem�t, m�gpedig pozit�v m�don az innov�ci�k �s negat�van a koal�ci�k. Schumpeter �s Olson nev�nek eml�t�se helyettes�ti jelenleg te�ri�juk bemutat�s�t, mivel a jelen �r�snak nem feladata a hossz� t�v� n�veked�si �tem okainak ismertet�se, mind�ssze annak jelz�se fontos, hogy alapvet�en m�s a r�vid �s a hossz� t�v� n�veked�s k�rd�se, az �gynevezett fenntarthat� n�veked�s fogalma az, amelyik megk�s�rli az �tmenetet le�rni.

A marxista hagyom�nyokt�l m�g el nem szokott olvas� az innov�ci�t termel�er�k�nt, a koal�ci�t termel�si viszonyk�nt �rtelmezheti. Ennek �rtelm�ben a hossz� t�v� gazdas�gi n�veked�s felt�teleinek alak�t�sa jelent�s r�szben korm�nyzati feladat, t�l a fisk�lis politika eszk�zt�r�n, koal�ci�t g�tl� eszk�z�ket kell m�k�dtetni, a versenyhivatalok akt�v tev�kenys�g�t b�tor�tani, a term�szetes monop�liumok eset�n az �rellen�rz�s bev�lt m�dszereit alkalmazni, �gy az energiaszektorban az (infl�ci�­ x) sz�zal�kos �rk�pz�si gyakorlat�t c�lszer� m�k�dtetni, a t�rv�nyhoz�sban vigy�zni kell a j�rad�kvad�sz­csoportok kord�ban tart�s�ra, a deregul�ci� b�tor�t�s�ra. A gazdas�gi jogszolg�ltat�s egyszer�s�t�s�nek, gyors�t�s�nak t�mogat�sa stb. mind a koal�ci�ellenes tev�kenys�g v�gz�s�t jelenti. Fontoss�ga miatt k�l�n is ki kell emelni a koroszt�lyi j�rad�kvad�szok probl�m�j�t, azaz az alacsony nyugd�jkorhat�r az a tehert�tel, amely miatt Magyarorsz�gon a b�rkapcsolt ad�k vil�gviszonylatban is dobog�s helyez�se megfojtja a termel�s dinamiz�l�d�s�nak az es�ly�t, �gy a korhat�r emel�se a legaktu�lisabb antikoalit�v eszk�znek is tekinthet�.

Az innov�ci�k hazai b�tor�t�sa hossz� �s sikertelen m�ltra tekinthet vissza a tervgazdas�g kor�b�l, most viszont a fels�oktat�s katasztrof�lis helyzete, a kutat�si tev�kenys�g �sszezsugorod�sa, teljes szakm�k pusztul�sa k�zepette ism�t felmer�l a Hankiss Elem�r �ltal szorgalmazott "ki kellene tal�lni ezt az orsz�got" elgondol�s sz�ks�gess�ge. Ez adhatna sarokpontokat ahhoz, hogy milyen f�bb ir�nyokba lenne indokolt az innov�ci�s potenci�lt b�v�teni, b�r a konkr�t �szt�nz�st csak piacszer� m�dszerekkel szabad v�gezni, mint az n�h�ny orsz�g gyakorlat�b�l j�l ismert.

Mindez elvezet a r�vid �s a hossz� t�v kapcsolat�hoz, ha m�r s�nen van a hossz� t�v� n�veked�s k�rd�se, vagyis az innov�ci�val �s koal�ci�g�tl�ssal kapcsolatos feladatok v�gz�se j�l halad, �s a term�kek m�szaki sz�nvonala nem marad el a min�s�gi szabv�nyokban lefektetett param�terekt�l, csak akkor indokolt az egyens�lyt r�vid t�von ront� int�zked�sek felv�llal�s�val a konjunktur�lis n�veked�st beind�tani. Ellenkez� esetben a helyzet p�r h�nap m�lva rosszabb� v�lik, mint a beind�t�s el�tt, t�vlatosan tekintve rontottunk helyzet�nk�n.

K�vetkeztet�sek

A gazdas�gpolitika dilemm�i

Az eddigiek alapj�n n�h�ny egyszer� k�vetkeztet�s is megfogalmazhat�. A k�n�lat a kereslet, a foly� fizet�si m�rleg �s az infl�ci� gyorsul�sa k�pletekkel is sz�m�that� a kamatl�bak, az ad�kulcsok, az els�dleges k�lts�gvet�si kiad�sok �s az �llamad�ss�g­t�meg f�ggv�ny�ben. Kamatl�bcs�kkent�ssel, ad�kulcsm�rs�kl�ssel lehet a termel�st �szt�n�zni, de tudni kell, hogy ezek mellett az int�zked�sek mellett a kereslet a k�n�latot meghalad�an n�vekszik. A keletkezett fesz�lts�g azut�n infl�ci�gyorsul�sban vagy a foly� fizet�si m�rleg hi�ny�ban, illetve ezeknek a le�rt�kel�st�l f�gg� tetsz�leges kombin�ci�j�ban is testet �lthet. A termel�s�l�nk�t�snek teh�t j�l sz�mszer�s�thet� �ra van, amibe beletartozik az is, hogy az er�s infl�ci� elbizonytalan�tja a termel�ket, �s ekkor a k�n�lat kev�sb� fog emelkedni, mint azt eddigi �sszef�gg�seink alapj�n v�rn�nk. Hasonl�k�pp, ha a foly� fizet�si m�rleg m�rt�ktelen roml�sa �r�n igyekezn�nk a termel�st n�velni, akkor a devizatartal�kok fogy�sakor egyre magasabb �ron tudunk k�ls� forr�st ig�nybe venni, ami megk�rd�jelezi az �l�nk�t� strat�gia jogosults�g�t.

Ugyanakkor nem z�rjuk ki annak lehet�s�g�t, hogy adott id�szakban �rtelmes lehet kism�rt�k� fesz�lts�get v�llalva beind�tani a n�veked�st, mivel ha j� min�s�g� term�ket �ll�tanak el� hat�kony elj�r�ssal, akkor ez n�h�ny �ven bel�l megt�r�lhet. Mindig a gazdas�g �ltal�nos �llapota az, amely megszabhatja a gazdas�gvezet�s sz�m�ra, hogy szabad­e v�llalni egy kicsiny, j�l kisz�m�that� mell�khat�sokkal j�r� �l�nk�t�si akci� ind�t�s�t. Nemzetk�zi tapasztalatokat mindenre lehet hozni, voltak orsz�gok sikeres �l�nk�t�ssel, �s voltak kudarcot eredm�nyez� beavatkoz�sok, volt, ahol b�lcsen hagyt�k, hogy mag�t�l megjavuljon a gyeng�lked� gazdas�g, �s volt, ahol kihagyt�k a gy�gyszer seg�ts�g�vel t�rt�n� l�bra �ll�t�s lehet�s�g�t. Csak a mikroszf�ra konkr�t elemz�se eset�n juthatunk arra a k�vetkeztet�sre, hogy t�mad�sra vagy �ppen ellenkez�leg, a visszavonul�sra, tov�bbi felk�sz�l�sre �rett az id�.

Elm�lett�rt�neti k�rd�sek

A fentiekben v�zolt �sszef�gg�sek t�volr�l sem mutatj�k lez�rt rendszer k�p�t, mind�ssze hipot�zisek egy Y, r koordin�tarendszer megt�lt�s�hez. Alapfelt�telez�s�nk szerint mind a hagyom�nyos IS­LM, mind az azt felv�ltani t�rekv� Barro­f�le �j makro�kon�mia l�nyegi k�rd�sekben ny�lt mell�, �s ez�rt indokolt a korrekci�.

A keynesi gazdas�gtan, amely a p�nzpiacnak komoly szerepet sz�n, igaz�b�l nem tudta alapvet� j�sz�g�t, a p�nzt kiel�g�t�en meghat�rozni; a k�l�nf�le p�nzdefin�ci�k gyakran egym�ssal ellent�tes mozg�st mutatnak, tov�bb� a p�nzkeresleti g�rbe bizonyos �llampap�rt�meg eset�n magas kamatszinten visszahajl�v� v�lik, ez�ltal meghat�rozatlan az egyens�lyi kamatl�b-j�vedelem egyens�lyi pont. Val�sz�n�nek l�tszik, hogy a p�nzelm�let j�l megvan a p�nz n�lk�l, a kamatl�bpolitika egyf�le ikerterm�k�nek tekinthet� a p�nzmennyis�g v�ltoz�sa, annak kihagy�s�val a meg�rt�si l�ncolat nem romlik, hanem javul.

Hasonl�k�pp neh�z elfogadni a Barro­f�le k�zgazdas�gtan alapfeltev�s�t, aminek �rtelm�ben a k�n�lat kamatl�b­em�lked�skor b�v�l. A munkapiaci tapasztalatok nem perd�nt�ek ebb�l a szempontb�l. Cs�b�t� lehet azt mondani, hogy n�vekv� kamatl�b eset�n a munkak�n�lat is b�v�l, mivel ekkor a megtakar�t�sb�l sz�rmaz� k�s�bbi j�vedelemel�nyt nem a mai fogyaszt�s visszafog�sa �r�n lehet realiz�lni, hanem n�vekv� munkak�n�lat eset�n fennmaradhat a jelen fogyaszt�s is, �s n�vekedhet a megtakar�t�sok miatti kamatj�vedelem is, de �gy v�lem, a v�llalkoz�k �lesebben reag�lnak a kamatl�bv�ltoz�sra, mint a h�ztart�sok, n�vekv� kamatl�bak eset�n m�rs�kl�dik a k�n�lat. Ugyanakkor Marcur Olson �ta tudjuk, hogy a szakszervezetek meghat�roz� er�vel b�rnak a b�rt�rgyal�sokon, �s r�gi tapasztalat, hogy n�vekv� termel�s eset�n sikerrel harcolnak a b�rh�nyad emel�s��rt.

A gazdas�gpolitikai modell

Az �r�sunkban kifejlesztett modell �gy interpret�lhat�, hogy a jegybank �s a fisk�lis politika a gazdas�gi n�veked�sre, az infl�ci�gyorsul�sra, a foly� fizet�si m�rleg hi�ny�ra vonatkoz�lag tartalmaz elk�pzel�seket, k�pes megszabni a kamatl�bat a refinansz�roz�si kamatl�bakon kereszt�l, meg�llap�tani az ad�kulcsokat �s megszabni a k�lts�gvet�s els�dleges kiad�sait. Amikor az eszk�zv�ltoz�k m�rt�keir�l d�ntenek,akkor tudj�k, mik�nt gondolkodnak a v�llalkoz�k �s a szakszervezetek. A v�llalkoz�k adott kamatl�bak mellett csak annyira emelik a kibocs�t�st, hogy a magasabb kibocs�t�s mellett er�s�d� szakszervezetek �ltal kiharcoland� b�rh�nyad mellett a profitt�meg maxim�lis legyen. Ezt a - j�t�kelm�letileg is val�sz�n�leg j�l megragadhat� - helyzetet a klasszikus k�zgazdas�gi eszk�z�kkel le�rva, a v�geredm�ny Y, r koordin�t�k eset�n a k�n�lat enyh�n, a kereslet enn�l er�sebben negat�v lejt�s� g�rb�je, metsz�spontjuk adja az egyens�lyi �rt�ket, a keresleti �s k�n�lati g�rb�k a 3. �s 6. pontok alapj�n sz�mszer�s�thet�k. Mivel kamatl�bemel�s hat�s�ra teljesen ny�lt gazdas�g eset�n a k�n�lat line�ris, m�g a kereslet hatv�nyozott m�rt�kben cs�kken, �gy ilyenkor a kereskedelmi m�rleg javul. A grafikon k�nnyen fel�lt�ztethet� az �rak, a k�lts�gvet�si bev�telek �s kiad�sok, a le�rt�kel�sek hat�sainak tanulm�nyoz�s�ra is, de jelen �llapot�ban egyszer�s�ge megk�nny�ti az egybevet�st az IS­LM �s a Barro­f�le modellvil�ggal.

Arra tett�nk k�s�rletet, hogy a mindig igaz �ltal�nos egyenletek helyett valamelyest konkr�tabb ir�nyba terelj�k a gondolkod�st; tiszt�zzuk, hogy melyek a makro�kon�mia szerepl�i, milyen c�lokkal �s eszk�z�kkel rendelkeznek, azt mikor �s hogyan kell a t�bbi r�sztvev�nek figyelembe vennie �s v�g�l is mi s�lhet ki egy makro�kon�miai p�kerpartib�l racion�lis magatart�s eset�n.

Hivatkoz�sok

ALEXANDER, S. S. [1952]: Effects of a Devaluation on a Trade Balance. IMF Staff Papers, 2. 263-278. o.

BAILEY, M. J. [1971]: National Income and the Price Level. New York, McGraw-Hill, m�sodik kiad�s.

BARRO, R. J.-GROSSMAN, H. I. [1976]: Money, Employment and Inflation. Cambridge: Cambridge, University Press.

DORNBUSCH, R. [1975]: Exchange Rates and Fiscal Policy in a Popular Model of International Trade. American Economic Review, 65. 859-871. o.

DORNBUSCH, R- FISCHER, S. [1984]: Macroeconomics. McGraw-Hill, New York, harmadik kiad�s.

HICKS, J. [1946]: Mr. Keynes and the Classics. Econometrica 5, 1937. �prilis, 147-159. o. Value and Capital. Oxford: Oxford University Press, m�sodik kiad�s.

LAIDLER, D. E. [1985]: The Demand for Money: Theories and Evidence. New York: Harper and Row, harmadik kiad�s.

IMF [1977]: The Monetary Approach to the Balance of Payments. IMF Institute, Washington, D. C.

OHLIN, B. [1981]: Interregion�lis �s nemzetk�zi kereskedelem. K�zgazdas�gi �s Jogi K�nyvkiad�, Budapest.

PHELPS, E. S. [1970]: The New Microeconomics in Employment and Inflation Theory. Megjelent: Microeconomic Foundations of Employment and Inflation Theory. New York: Norton.

SARGENT, T. J- WALLACE, N. [1975]: Rational Expectations, the Optimal Monetary Instrument, and the Optimal Money Supply Rule. Journal of Political Economy 83, �prilis. 2431-2254. o.

S�DERSTEN, B. [1985]: A k�lgazdas�gtan hat�smechanizmusa. K�zgazdas�gi �s Jogi K�nyvkiad�, Budapest.

TOBIN. J.: A proposal for International Monetary Reform. Eastern Economic Journal, 4. 153-159. o.

VARIAN, H. R. [1991]: Mikro�kon�mia k�z�pfokon. K�zgazdas�gi �s Jogi K�nyvkiad�, Budapest.